Többször is körbejártam a d’Orsay Múzeumban ezt a szoborcsoportot. Emlékszem, mennyire elborzasztott a bronzba öntött esendő ember látványa. Tökéletes alkotás, magáért beszél. Akkor megdöbbentem, ma bólintok… Élet… Emberek, sorsok… Béke veletek…
Kőbe zárt pillanat
2011.11.22. 05:45 _Zsó_
Szerencsés találkozás volt… A Rodin Múzeum kertjébe még nem érkeztek meg a látogatók. Friss, üde, nyár végi, illatos reggel indultam el felfedezni a sokat hallott alkotó, sokat hallott alkotásait. A hatás évek múlva, máig is tart… A bronzba, kőbe, márványba vésett élet-élmények, érzelmek, sorsok megfogalmazatlanul belémivódtak…
A múzeumban, bár kevesebb volt a fény, mégis átszivárgott az a derű, életöröm, amit kinn tapasztaltam. Két szobor, két csodálatos alkotás egymással szemben: Az Isten keze és A csók… Mozgalmas, libbenő, pillanatszerű… vibrál a fény, átjárja a szobrok nyitott formáit… A puha, a lágy, az érzéki, a tovatűnő, pillanatnyi benyomás kemény és hideg márványba faragva... Ellentmondás, és mégsem az… Művészet! Teljes és egész, mint amilyen az élet maga…
Rodin: A csók
Címkék: művészet kedvencek útközben
Szépség
2011.11.20. 06:50 _Zsó_
"A szépség mindenütt ott van,
nem rajta múlik, hogy nem
látjuk meg."
Rodin
Rodin: Isten keze
Címkék: művészet kedvencek útközben mára...
Reményik Sándor: Erő
2011.11.15. 06:47 _Zsó_
Mostan a Szépség diadalt ül bennem,
S feszül bennem egy hangtalan erő,
Ó, rettentő erő!
Ha szerelemmé válna:
Tán elégetné azt, akit szeret.Ha hatalommá válna:
Birodalmakat hódítana meg.Ha kapzsisággá válna:
Marokkal aratná az aranyat.
Ha őrületté válna:
Dühöngene, míg maga megszakad.
Ha irgalommá válna:
Az volna, aki mindenkin segít.Ha áhítattá válna:
Felszárnyalna az örök Istenig.
De egyikké se válik.
Marad nyugalmas, fénylő látomás,
Egy érctükörbe zárt világdarab:
Művészet, - semmi más.
.jpg)
Képek: Claude Monet
Címkék: művészet reményik sándor versek
Mára...
2011.11.14. 05:40 _Zsó_
Boldogok, akik lenni is tudnak, nemcsak tenni, mert megcsendül a csöndjük és titkok tudóivá válnak. Leborulók és nem kiborulók többé.
Dr.Gyökössy Endre
Címkék: mára...
Másképpen, ugyanazt...
2011.11.13. 08:18 _Zsó_
Biztosan minden népnek megvan a maga hálaadás napja, csak mindenki máshogy hívja, máskor ünnepli. Három ilyen dátummal találkoztam eddig életem során, három különböző napon ünnepeltem, és lelkem mélyén, gondolatban, máig is mindegyikről megemlékezem.
Kanadában október második hétfője, az Egyesült Államokban november negyedik csütörtökje, otthon pedig augusztus huszadika az aratási hálaadás, az új kenyér ünnepe.
Az amerikai földrészen a hálaadás a bennszülött indiánokkal való megbékélés történetét is magában hordja, otthon az államalapításra emlékezünk, hálát adunk, hogy első királyunk felismerte a történelem hívó szavát…
Más a dátum, mások a szokások, de a lényeg ugyanaz. Hálát adunk az életért. A termésért, a mindennapi kenyérért, a megbékélésért, a hazáért. Az indiánok a Földanyának, aki az életet adta hitük szerint és biztosította a fennmaradást, mi, keresztyének, Istennek, a teremtő Atyának, Jézusnak, aki hozzávezet bennünket. Sokféleképpen mondunk köszönetet, de egy dolog ugyanaz: minden évben van egy nap, amikor leállunk, megtorpanunk, amikor hálaadással emlékezünk és alázattal fejet hajtunk…
Címkék: élmények útközben
