HTML

Zsó meséi

"Kell valaki, vagy valami,
akinek el kell mondani.
Legyen tenger, puszta sziget,
vagy emberszív, amely süket,
legyen fa, amely lombtalan,
s mindenétől kifosztva van,
legyen fűszál, vagy kis bogár,
amely eltaposásra vár,
legyen csillag, vagy messze űr,
melyben a lélek elmerül,
kell valaki, vagy valami,
akinek el kell mondani,
váljanak tőlünk a szavak,
mint szilvából a szilvamag."
Falu Tamás

Elérhetőség

zsomesei (kukac) hotmail (pont) com

Naptár

április 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30

Reményik Sándor: Erő

2011.11.15. 06:47 _Zsó_

 

Mostan a Szépség diadalt ül bennem,
S feszül bennem egy hangtalan erő,
Ó, rettentő erő!

 

Ha szerelemmé válna:
Tán elégetné azt, akit szeret.

Ha hatalommá válna:
Birodalmakat hódítana meg.

Ha kapzsisággá válna:
Marokkal aratná az aranyat. 

Ha őrületté válna:

Dühöngene, míg maga megszakad.

Ha irgalommá válna:
Az volna, aki mindenkin segít.

Ha áhítattá válna:
Felszárnyalna az örök Istenig.

 

De egyikké se válik.
Marad nyugalmas, fénylő látomás,
Egy érctükörbe zárt világdarab:
Művészet, - semmi más.

 

 Képek: Claude Monet

komment

Címkék: művészet reményik sándor versek

süti beállítások módosítása