"Váljanak tőlünk a szavak, mint szilvából a szilvamag..."
HTML
Zsó meséi
"Kell valaki, vagy valami,
akinek el kell mondani.
Legyen tenger, puszta sziget,
vagy emberszív, amely süket,
legyen fa, amely lombtalan,
s mindenétől kifosztva van,
legyen fűszál, vagy kis bogár,
amely eltaposásra vár,
legyen csillag, vagy messze űr,
melyben a lélek elmerül,
kell valaki, vagy valami,
akinek el kell mondani,
váljanak tőlünk a szavak,
mint szilvából a szilvamag." Falu Tamás
A kávézóban a pincérlány piros pipacskitűzőt nyújt felém. – Ez a tied, hordjad. Elmosolyodok erre a kedvességre. Forgatom a kitűzőt az ujjaim között és gondolataimba mélyedve lépek ki az utcára. A novemberi csípős hideg ellenére sokan sétálnak a…
“Istenem, add hogy ne ítéljek –Mit tudom én honnan ered,Micsoda mélységből a vétek,Az enyém és a másoké,Az egyesé, a népeké,Istenem, add, hogy ne ítéljek!” Reményik Sándor Ötven év szállt el, mint egy pillanat,mióta nem vagy már…
Érett szilva mind lepotyog,kondérokban lekvár rotyog,Gyengül a nap sárga fénye,elszárad a levél széle. Kiégett sok rigó-torok,csordulnak az őszi borok,lehullik a mogyoró,szól az őszi susogó.Az kep Magyarné Derszib Eti akvarellje
Kezd hideg lenni. Egész nap esik az eső, fúj a szél, minden őszi, mélabús hangulatot sugároz. Hát ennyi volt? Ezzel vége is lenne a nyárnak? Valószínű ettől a gondolattól menekültem a fotóalbumhoz, hogy egy kis napfénnyel, egy kis nyári meleggel töltsem…
Gyerekkoromban kedvenc szórakozásom volt, hogy a kertben hanyattfekve az eget bámultam és a felhőkben különböző lényeket véltem felfedezni. Ilyenkor pillanatok alatt beleéltem magam egy képzeletbeli világba, amit óriások, boszorkányok, manók és különleges állatok…
Küszködtem a sírással, amikor beszálltam a kocsiba. Sosem felejtem el a képet, ahogy könnyes szemmel integetnek a kapuban.Az előbb még a találkozás örmétől volt hangos a boltíves konyha. Régen láttunk. Hogy vagy, mesélj. Feri bátyám dalra fakad. Szemei…