"Az ember tragédiájában"
Végigálmodod sorra
a történelmi színeket,a jövőt, az űrrepülést, falansztert,jégborította Földet…s kis magyar népünk történelmesehol sem szövődik álmaidba…De arcod olyan ismerős nekem,Ahogy minden csalódás utánúj célt találsz,új reménységgel újra talpraállsz…hisz így állt talpra Mohi, Mohács utáneltiport nemzetem!Magyararcú Ádám, köszöntelek!Látlak, amikor térdre roskadsz,megnyílik a mennybolt fejed felett,s minden gyötrő kérdésremegérkezik a felelet.
