Nagyon szerette a vízpartot. A boldogságot csak vizek mellett tudta elképzelni. Ezen nem lehet csodálkozni, hiszen tó partján nőtt fel, folyóparton, vízesések mellett, és egy kis ideig tenger közelében is élt. Boldognak érezte magát.
Egyik éjjel azt álmodta, hogy férjhez ment. Csodálatos házban lakott. Az egyik oldalról ablakai a Balatonra néztek, a másik oldalon a Niagara vízesésre. Teraszosan kiképzett kertje szebbnél-szebb növényektől burjánzott és a domboldalba épített ház tetején függőkert virult.
Mégsem volt boldog. Kiderült, hogy elhamarkodott volt döntése, az édeni környezet nem pótolja a családi harmóniát. Hamarosan elhatározta, hogy egy új, teljesebb életet teremt magának. A vizek mellett nem találta meg, amit keresett. Elindult hát a hegyek közé…