HTML

Zsó meséi

"Kell valaki, vagy valami,
akinek el kell mondani.
Legyen tenger, puszta sziget,
vagy emberszív, amely süket,
legyen fa, amely lombtalan,
s mindenétől kifosztva van,
legyen fűszál, vagy kis bogár,
amely eltaposásra vár,
legyen csillag, vagy messze űr,
melyben a lélek elmerül,
kell valaki, vagy valami,
akinek el kell mondani,
váljanak tőlünk a szavak,
mint szilvából a szilvamag."
Falu Tamás

Elérhetőség

zsomesei (kukac) hotmail (pont) com

Viszontlátásra

2009.01.31. 06:12 _Zsó_

 Reményik Sándor: Viszontlátásra Viszontlátásra, - mondom, és megyek. Robognak vonatok és életek -Bennem, legbelül valami remeg.Mert nem tudom, Sohasem tudhatom: Szoríthatom-e mégAzt a kezet, amit elengedek. Viszontlátásra: mondom mégis, mégis. Viszontlátásra -…

komment

Címkék: barátság reményik sándor versek útközben

Reményik Sándor: Szivárvány

2009.01.28. 00:29 _Zsó_

 I.A párában, a vízesés felett,Halványan, mint egy álom,És testetlenül, mint egy lehelet:Az örökifjú szivárvány lebeg.Megrokkannak a sziklák, a hegyek,A kő mállik, az erdők sírba térnek,Új medret tör a patak magának,S a régit testálja a feledésnek.Megőszül a világ.De…

komment

Címkék: reményik sándor versek

Reményik Sándor: Ha majd...

2009.01.27. 06:00 _Zsó_

Ha majd fűszál leszek, Mert az leszek, Igénytelen, egyetlen-egy fűszál, Egy a sok-sok közül, ahogyan most A hó alól kibukva sorba áll, - Ha majd fűszál leszek, Lesz-e emlékem régi életemről, A fájdalmasról, torzról, tévedettről?  Ó, voltak itt is fűszál-perceim…

komment

Címkék: reményik sándor versek

süti beállítások módosítása