Zsó meséi

Az esőcseppek halk egyhangúsággal kopognak a tetőn.  Reggel óta megállás nélkül esik.  A napfényes nyüzsgés után jólesik behúzódni, egy kicsit megpihenni, csak úgy lenni, átértékelni a kimondottakat  és a még megfogalmazatlant…  Szeretek itthon lenni!  Bevackolom magam…

Szeretem ezeket a kicsit borzongós, de mégis napfényes augusztus végi napokat.  Szeretem fotózni az ajándékként kapott napsugarakat, az erős kontúrú árnyakat, a vizet, amint élénken, portól és piszoktól tisztára mosva tükrözi vissza a valóságot.  Ezt a megtisztult valóságot…

    Itt van már, érzem már…  a nap még ragyog, de ez a ragyogás nem az a régi, a néhány héttel ezelőtti, az a  mindent bele-izzó-sziporkázó nyári nap…  ez már a bágyadt, simogató, nyári végi ragyogás…  Megrezzenti a szél a nádast, madarak húznak el felettem. …

    ..és zöld lett a fű, és madárdaltól hangos a határ. Megérkeztem a télből csaknem a nyárba, Magyarországra, a Balaton illatos partjára.  Virágba borult a határ, élettől duzzad a hegy, a völgy és a mező, és boldogságról mesél a megújulás.  Tavasz, drága tavasz, minden nap tartogatsz valami újat,…

Március 23. vasárnap reggel…  Hó… Vakító fehérség.  Gyönyörű a határ, elámulok szépségén, mint mindig.  Csodálója vagyok ennek a tájnak, a mélykék égnek, az esténként karnyújtásnyira látszó csillagoknak, az alacsonyan szálló felhőknek, a belátható nagy…

A mécsvirág kinyíliks a húnyó láthatárnakkönyörg a napraforgó:a tücskök már riszálnak,odvában dong a dongós álmos kedvét a bársonyestében égre Írtaegy röppenő pacsirta;s ott messzebb, kint a réten,a permeteg sötétbenborzong a félreugrónyulak nyomán a fűszál,a nyír…

Ha csokorba szedném emlékeim, És a jelen asztalára szórnám szét szirmait a nyárnak, ott lennétek Minden…. A mesék világában, a dombok, a hegyek árnyékában, az erdők illatában, a balatoni napsugárban, a reggeli fényben, sugárzó aranyában, az ezüstös holdvilágban, a…