"Váljanak tőlünk a szavak, mint szilvából a szilvamag..."
HTML
Zsó meséi
"Kell valaki, vagy valami,
akinek el kell mondani.
Legyen tenger, puszta sziget,
vagy emberszív, amely süket,
legyen fa, amely lombtalan,
s mindenétől kifosztva van,
legyen fűszál, vagy kis bogár,
amely eltaposásra vár,
legyen csillag, vagy messze űr,
melyben a lélek elmerül,
kell valaki, vagy valami,
akinek el kell mondani,
váljanak tőlünk a szavak,
mint szilvából a szilvamag." Falu Tamás
Az esőcseppek halk egyhangúsággal kopognak a tetőn. Reggel óta megállás nélkül esik. A napfényes nyüzsgés után jólesik behúzódni, egy kicsit megpihenni, csak úgy lenni, átértékelni a kimondottakat és a még megfogalmazatlant… Szeretek itthon lenni! Bevackolom magam könyvekkel falazott szobám megnyugvást, békességet sugárzó csendjébe, és hálát adok. Hálát az esőért, a mai monotóniáért, a családért, az itthon melegéért. Hálát adok, Uram, az életért!