HTML

Zsó meséi

"Kell valaki, vagy valami,
akinek el kell mondani.
Legyen tenger, puszta sziget,
vagy emberszív, amely süket,
legyen fa, amely lombtalan,
s mindenétől kifosztva van,
legyen fűszál, vagy kis bogár,
amely eltaposásra vár,
legyen csillag, vagy messze űr,
melyben a lélek elmerül,
kell valaki, vagy valami,
akinek el kell mondani,
váljanak tőlünk a szavak,
mint szilvából a szilvamag."
Falu Tamás

Elérhetőség

zsomesei (kukac) hotmail (pont) com

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Anyáink öröksége...

2019.07.16. 20:15 _Zsó_

Különleges esemény hozott össze bennünket a nyári hőség ellenére is zsúfolásig megtelt kultútházba.  Eljöttünk ide idősek, fiatalok, közel és távol lakók,  mindannyian, akiknek valamilyen kötődésünk van a mencshelyi vert csipkéhez.  Eljöttünk, hogy egy nagy családként ünnepeljük anyáink örökségét, visszatekintsünk az elmúlt 80 évre, amikor eljutott falunkba és hagyománnyá nőtte ki magát a csipkeverés művészete.  Csillogó szemek, könnycsepp az arcokon, meghatottság, bámuló tekintetek.  Megállva a paravánok előtt visszaálmodjuk a múltat, az orsók kocogásának zenéjét, otthonaink csendes békéjét, a régi falut, a barátságokat.  Örülünk egymásnak, akik itt lehetünk, és emlékezünk mindazokra, aki ma nem ünnepelhetnek velünk. 

Hálás szívvel gondolok vissza a múltra, csodálatos gyermekkoromra, szüleimre, az emelt fővel járó, becsületes mencshelyi emberekre...  anyáink örökségére, az én örökségemre, amit boldogan örökítek át orsóim nyomán a következő nemzedéknek.

anyaink_oroksege_zsomesei.jpg

komment

süti beállítások módosítása