Különleges esemény hozott össze bennünket a nyári hőség ellenére is zsúfolásig megtelt kultútházba. Eljöttünk ide idősek, fiatalok, közel és távol lakók, mindannyian, akiknek valamilyen kötődésünk van a mencshelyi vert csipkéhez. Eljöttünk, hogy egy nagy családként ünnepeljük anyáink örökségét, visszatekintsünk az elmúlt 80 évre, amikor eljutott falunkba és hagyománnyá nőtte ki magát a csipkeverés művészete. Csillogó szemek, könnycsepp az arcokon, meghatottság, bámuló tekintetek. Megállva a paravánok előtt visszaálmodjuk a múltat, az orsók kocogásának zenéjét, otthonaink csendes békéjét, a régi falut, a barátságokat. Örülünk egymásnak, akik itt lehetünk, és emlékezünk mindazokra, aki ma nem ünnepelhetnek velünk.
Hálás szívvel gondolok vissza a múltra, csodálatos gyermekkoromra, szüleimre, az emelt fővel járó, becsületes mencshelyi emberekre... anyáink örökségére, az én örökségemre, amit boldogan örökítek át orsóim nyomán a következő nemzedéknek.