Emlékszem, amint ott álltam az ablakban kicsi lányommal a karomon, dudorásztam neki, és közben az járt a fejemben, hogy ezután már csak így lesz, itt állok, nézek ki az ablakon a biztonságból, a melegből és nem történik semmi... semmi rendkívüli, csak folyik az idő... Akkor még nem gondoltam…