"Váljanak tőlünk a szavak, mint szilvából a szilvamag..."
HTML
Zsó meséi
"Kell valaki, vagy valami,
akinek el kell mondani.
Legyen tenger, puszta sziget,
vagy emberszív, amely süket,
legyen fa, amely lombtalan,
s mindenétől kifosztva van,
legyen fűszál, vagy kis bogár,
amely eltaposásra vár,
legyen csillag, vagy messze űr,
melyben a lélek elmerül,
kell valaki, vagy valami,
akinek el kell mondani,
váljanak tőlünk a szavak,
mint szilvából a szilvamag." Falu Tamás
Boldogok, akik meg tudják különböztetni a hegyet a vakondtúrástól, mert sok zavartól kímélik meg magukat. Dr. Gyökössy EndreA kép Magyarné Derszib Eti akvarellje
Mint víz tükrét a fecske szárnya Legyintvén - pár csillogó csöppet Visz magával a magasságba:Úgy szeretném legyintni én is Lélekszárnnyal az életet,S ragadni fel a végtelenbe, Viharzó zsoltárt énekelve, A megmentett szépségeket.…
Mielőtt hozzáláttam volna, körülnéztem a lakásban és megfordult a fejemben, hogy vajon minek?! Minden tiszta, szépen a helyén vannak a dolgok, az ablakon átragyog a nap… Aztán mégiscsak erőt vettem magamon. Amíg szép idő van, addig kell…
Azt hiszem, ez volt az utolsó… Jön egy eső, és vége… Még egyszer kimentem a hegyekbe, hogy közelebbről csodálhassam az őszi színeket,hófedte csúcsokkal a háttérben. Nemrég még úgy gondoltam, hogy a keleti part piros juharlevelei nélkül nem lehet teljes az…
Előttünk már hamvassá vált az út,És árnyak teste zuhant át a parkon,De még finom, halk sugárkoszorútFont hajad sötét lombjába az alkony:Halvány, szelíd és komoly ragyogást,Mely már alig volt fények földi mása,S félig illattá s csenddé szűrte átA dolgok esti…