HTML

Zsó meséi

"Kell valaki, vagy valami,
akinek el kell mondani.
Legyen tenger, puszta sziget,
vagy emberszív, amely süket,
legyen fa, amely lombtalan,
s mindenétől kifosztva van,
legyen fűszál, vagy kis bogár,
amely eltaposásra vár,
legyen csillag, vagy messze űr,
melyben a lélek elmerül,
kell valaki, vagy valami,
akinek el kell mondani,
váljanak tőlünk a szavak,
mint szilvából a szilvamag."
Falu Tamás

Elérhetőség

zsomesei (kukac) hotmail (pont) com

Naptár

április 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30

Vendégem: gyerekkori barátom, Laci

2010.04.05. 06:47 _Zsó_

 

 Szia Zsó!
 
Olvasom, s
örülök, hogy a remény sugárzik az írásaidból, a kör bezárult,
s otthon vagy, a r
égi új világban. Nézheted a gyönyörű hegyeket, a
sís
áncokat, szívhatod a friss-tiszta levegőt, nézed a mindennél kékebb
eget, a h
ófödte hegyeket, újra rádsüt a nap; napfény, napfény, napfény!
A k
ör bezáult, s indul egy új kör, új időknek új szeleivel, egy másik
k
ör, tele új kihívásokkal és reménnyel. 

 
Sz
ép húsvéti ünnepeket kívánok neked és szeretteidnek, innen, ahol az ég
nem olyan k
ék, inkább csak szürke, a hegyeket nem fedi hó, a nap nem süt fényesen, most éppen felhők takarják, a "sísáncokat" itt az enyészet elvitte. De a remény szerint egy hét múlva a kör itt is be fog zárulni, s a remény szerint újra egy kicsit fényesebben fog sütni a nap, kékebb lesz az ég, újra kicsit tisztább lesz a levegő, melegebben fog simogatni a napsugár, s talán egyszer itt is újra épülnek a "sísáncok", itt is újra úgy érezzük majd, hogy itthon vagyunk, újra hazaérkeztünk. Évtizedek-, 20 év után illene újra úgy
érezni, hogy mi itt vagyunk itthon! Jó lenne, ha itt is úgy éreznénk,
hogy b
éke van s nyugalom, tisztaság.
 
Ny
ílik a kertben a zöld fűben az ibolya, kék ibolya, fehér ibolya,
nyitnik
ékeznek a cinegék, megjöttek az első gólyák. Az ibolya számomra
az a vir
ág, ami a reményt csillantja fel minden évben, hogy vége a
hossz
ú és hideg télnek, és újra itt a kikelet. A gólya az a madár,
amelyik a rem
ényt hozza el minden évben a messzi távolról, hogy érdemes
ide visszaj
önni, mert itt van a fészkünk, itt kell költenünk, még akkor
is, ha id
őnként itt hideg van és sötét, időnként hó és jég fedi a tájat,
de mindig elj
ön a reménykeltő tavasz a maga napsugarával, melegével,
amely elolvasztja a Balaton jeg
ét, a hegyek havát, újra kék lesz az ég,
újra melenget a napsugár, újra szól a cinege és újra nyílik az ibolya.
 
Tavasz van,
és itt a húsvét a maga hitével, a feltámadás reménységével, s mi is újra feltámadunk testben és lélekben és újra reménykedünk, mert tudjuk, hogy mindig van feltámadás!
 
Ilyen rem
énykeltő feltámadást kívánok neked a kör bezárultával a mostani
h
úsvétra.
 
Laci

 

komment

Címkék: vendégeim

süti beállítások módosítása