Túrmezei Erzsébet: Az alkalom Jön... elmegy... többé nem látod soha.Szobádba száll, mint csillogó madár...s ha nem csukod be jól az ablakot,huss, odafönn a kék magosba jár.Úgy csillan meg, mint napfelköltekora réten villogó gyémántszemek...s ha meg nem látod, percek múlva…