HTML

Zsó meséi

"Kell valaki, vagy valami,
akinek el kell mondani.
Legyen tenger, puszta sziget,
vagy emberszív, amely süket,
legyen fa, amely lombtalan,
s mindenétől kifosztva van,
legyen fűszál, vagy kis bogár,
amely eltaposásra vár,
legyen csillag, vagy messze űr,
melyben a lélek elmerül,
kell valaki, vagy valami,
akinek el kell mondani,
váljanak tőlünk a szavak,
mint szilvából a szilvamag."
Falu Tamás

Elérhetőség

zsomesei (kukac) hotmail (pont) com

Emlékeztető

2009.05.03. 15:38 _Zsó_

Túrmezei Erzsébet: Az alkalom  Jön... elmegy... többé nem látod soha.Szobádba száll, mint csillogó madár...s ha nem csukod be jól az ablakot,huss, odafönn a kék magosba jár.Úgy csillan meg, mint napfelköltekora réten villogó gyémántszemek...s ha meg nem látod, percek múlva…

komment

Címkék: versek túrmezei erzsébet

Itthon 2

2009.04.30. 22:10 _Zsó_

Csak a fák nőttek meg… Elmúlt idők meseszép ifjúságát idézikA jól ismert házak, udvarok.Nem sokat változott…Csak a fák nőttek meg.Békés csend ül a tájon, szezon-előCipőm koppanását visszhangozzák a kövek,Mint valaha, egyszer,…

komment

Címkék: versek zso zöngék

süti beállítások módosítása