HTML

Zsó meséi

"Kell valaki, vagy valami,
akinek el kell mondani.
Legyen tenger, puszta sziget,
vagy emberszív, amely süket,
legyen fa, amely lombtalan,
s mindenétől kifosztva van,
legyen fűszál, vagy kis bogár,
amely eltaposásra vár,
legyen csillag, vagy messze űr,
melyben a lélek elmerül,
kell valaki, vagy valami,
akinek el kell mondani,
váljanak tőlünk a szavak,
mint szilvából a szilvamag."
Falu Tamás

Elérhetőség

zsomesei (kukac) hotmail (pont) com

Naptár

április 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30

Veszélyes játék

2008.11.08. 06:20 _Zsó_

Tudjátok, hogy még mindig találtam búzaszemet a szoknyám hajtókájában? Még tavalyról, amikor a búzás zsákoknál játszottunk. Hallottam, milyen rossz vége lehetett volna. Belopóztunk a magtárba és a tetőgerendáról ugráltunk a búzába. El is merülhettünk volna benne. Nekünk csak egy ártatlan csínytevésnek tűnt. Emlékeztek? Bakos bácsi lentről kiabált ránk és fenyegetett a botjával. Sajó is ugatott veszettül, de mit sem törődtünk vele. És a kisegerekre? Azokat is ott találtuk. Sosem láttam még egeret ebben a méretben. Azért az idén ne menjünk oda. Tényleg veszélyes lehet. Gyertek, szedjünk inkább mogyorót a Jégtókertben. Vagy tudjátok mit? Menjünk ki a Budavári erdőbe! Nézzük meg, hogy megvan-e még az az “egy méteres” gödör, amibe kétszer is beleestünk…
 
 

Restár Sándor: Vízbe estem

Folyó folyik
vize árad
jaj az ingem
lassan szárad

vízbe estem
kiúsztam
most az egyszer
megúsztam

 

A kép Magyarné Derszib Eti akvarellje

komment

Címkék: barátság gyermekek szülőföld

süti beállítások módosítása