A Lányok I,II,III, Szklenár András festőművész e három gyönyörű alkotása, a “Talált képek” sorozathoz tartozik. Mindhárom festmény egy képzeletbeli restaurátor feltáró munkája nyomán bukkan elő, egy felső réteg eltávolításával kerül felszínre az eredeti alkotás.
Amikor megpillantottam a képeket a délutáni fényben, a színek harmóniája ragadott meg elsősorban. A sárga és a barna különféle árnyalata tökéletesen belesimult pillanatnyi hangulatomba. A festmények varázsa alá kerültem. Ezután kezdtem alaposabban szemügyre venni őket. Hasonlóak, de ugyanakkor mindegyik különböző, más-más mondanivalót tartalmaz. A képeket benépesítő alakok a nő sokféleségét szimbolizálják. A női lélek bonyolult, kiszámíthatatlan – mondják sokan–, pedig szerintem átlátható és sokszínűségében is egyszerű.
Lányok I.
Az első képen három női alak bontakozik ki sejtelmesen. A közponi figura, a hozzánk legközelebbi, a kalapos nő, maga a talány. Megjelenésében elegáns, titokzatos tekintettel néz ránk, és ezt még azzal is hangsúlyozza, hogy száját egy kendővel eltakarja. A régi vászon alól előbukkanó alakban a női bájt, a kellemet, az igéző vonzerő jelképét látom. Háttérben, a háromszöges felépítés csúcsán egy egész alakos figura áll. Mozgása légies, testtartása ugyanakkor magabiztos,tele van kihívással. Ezen a képen nincs konfliktus, szabályos kompoziciójával, meleg színeivel harmóniát sugároz.
Lányok II. Nőben a ragadozó
Ez a kép a családját, a tulajdonát védelmező nőt mutatja be. Figyel, lesben áll, hogy megvédje övéit a betolakodótól. Középpontban áll a nőstény ragadozó, aki ijesztő tekintettel néz szembe az ellenséggel, és vad vicsorgással próbálja meghátrálásra kényszeríteni. Drámai, ahogy a mögüle kinéző nőalak ugyanazzal a vészjósló tekintettel, ugyanúgy készenlétben áll, mint a vad. Őrködik és kész a támadásra. Egy lépéssel sem közelebb!
A kalapos nő tekintete riadt, segélykérő, félelemmel teli.
Több alak is látható ezen a képen, és ez a mozgalmasság a nyugtalanság, a feszült légkör benyomását kelti.
Lányok III. Ragadozóban a nő
Ez a festmény csupa fény, csupa harmónia, csupa melegség. Szokatlan és elgondolkodtató itt is az emberi érzelmek és az állati ösztönök párhuzama.
Ezen a képen szintén a nőstény ragadozó áll a középpontban, de most gyengéden hajol gyermeke, vagy a társa fölé. Óvja, védi, szinte teljes lényével átöleli. Mind a ragadozó, mind az emberi szempárból békesség sugárzik. A kék szemű hölgy tekintete itt nyugodt és vonzó. A másik két figura, a szőrmés és az egész alakos, külső megjelenésével és mozdulataival is az elégedettség érzését sugározza felém.
Gyönyörű és megható ez a kép. A női gyengédség, a szeretet festői ábrázolása.
A festő, amikor útjára bocsátja képeit, elküldi velük gondolatait, érzéseit a világba. A szemlélő befogadja, megérti, de lehet, hogy új érzésekkel, új mondanivalóval öltözteti fel őket. Lehet, így történt ez most is. Nem vagyok szakértő, de kedvelem ezeket a képeket.
* A festmények a művész ottawai kiállításán jelentek meg 2001-ben, most magánkézben vannak.
