Szeretem a kutyákat?
Talán, ha fél órája kérdezi valaki, azt mondom, igen... Igaz, nem vagyok kutyabolond, de szívesen megnézek egy-egy különleges fajtát, vagy megfordulok, ha barátságos tekintetű eb vonul el mellettem – pórázon. Kerítésen belül sem zavar, ha éppenséggel morognak rám. Barátaim kutyáit határozottan kedvelem. Ők is engem, különösen Baby, amióta kitört rajta az autótól való reszketeg félelem. Hozzámsimult, védelmet keresve... Azóta barátok vagyunk.
Mióta megérkeztem, rendszeresen járok a strand szépen gondozott területére sétálni. Szívesen nézem és fényképezem a Balatont, gyönyörködöm változatos színeiben. Örömmel tapasztaltam, hogy a szokásos tavaszi bajkeverők idén nem mutatkoztak. Egészen ma estig, amikor a jól ismert, nagy, fehér kutya - igaz, csak szólóban- megjelent. Bosszantó, hogy ismét átvette a strandon az uralmat, megzavarta békés, Balaton parti nyugalmamat.
Hazafelé jövet elgondolkodtam, vajon tényleg szeretem-e a kutyákat...
