HTML

Zsó meséi

"Kell valaki, vagy valami,
akinek el kell mondani.
Legyen tenger, puszta sziget,
vagy emberszív, amely süket,
legyen fa, amely lombtalan,
s mindenétől kifosztva van,
legyen fűszál, vagy kis bogár,
amely eltaposásra vár,
legyen csillag, vagy messze űr,
melyben a lélek elmerül,
kell valaki, vagy valami,
akinek el kell mondani,
váljanak tőlünk a szavak,
mint szilvából a szilvamag."
Falu Tamás

Elérhetőség

zsomesei (kukac) hotmail (pont) com

Naptár

április 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30

Képek, emlékek...

2011.12.26. 22:08 _Zsó_

 

Ez a festmény emlékezetem óta, mindig ott függött a nagyszobában a falon, a fő helyen. Szeretem, mert a gyermekkoromra emlékeztet.   Akár a mi falunkban, rólunk is készíthette volna Mátis Jóska bácsi, a tehetséges nagyvázsonyi festő ezt a képet. Számomra művész, hiszen művészien elémvarázsolja itt a virágos rétet, érzem a délutáni vibráló meleg levegőt, a selymes fű simogatását.  Szinte  hallom a távolból, a domb mögül a négy barátnő kacagását, amint önfeledten hancúroznak a virágokkal tarkított, üdezöld mezőn…

 

Néhány kép Mátis Józseftől:

komment

Címkék: művészet gyermekek

süti beállítások módosítása