A templom az állandóság, a békesség, a tiszta forráshoz vezető út helye, ahol a lelkem megpihen…
Szeretek veled templomba készülni – mondta egyszer egy hozzátartozóm. Valószínű átragadt rá a készülődés öröme, hiszen nekem az ünnep rendszerint már ezzel megkezdődik. Amíg “vasárnapi” ruhába öltözöm - ahogy azt gyerekkoromban szoktuk mondani -, ünneplőbe öltözik a szívem is. Ahogy eljön az indulás ideje, megtelek örömteli várakozással. Várom, hogy zengő énekszóval dicsérjem az Istent és hogy a hétköznapokban is elkísérő útravalóval jöjjek majd haza.
Állandó meghívóm van az Isten házába, ahova vasárnapról-vasárnapra nyitott szívvel, boldogan megyek.
