HTML

Zsó meséi

"Kell valaki, vagy valami,
akinek el kell mondani.
Legyen tenger, puszta sziget,
vagy emberszív, amely süket,
legyen fa, amely lombtalan,
s mindenétől kifosztva van,
legyen fűszál, vagy kis bogár,
amely eltaposásra vár,
legyen csillag, vagy messze űr,
melyben a lélek elmerül,
kell valaki, vagy valami,
akinek el kell mondani,
váljanak tőlünk a szavak,
mint szilvából a szilvamag."
Falu Tamás

Elérhetőség

zsomesei (kukac) hotmail (pont) com

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

A Szent György-hegy bazaltorgonái

2009.08.26. 06:24 _Zsó_

Meredek emelkedőn vitt az útunk, alaposan kimelegedtünk. Bár az izzó napsugaraktól megmenekültünk a kora reggeli indulással, a szúnyoginváziót nem kerültük el.

Reményteli pillantásokat vetettem a magasba, és az előttem álló sziklatorlaszoknak újra és újra nagy nekibuzdulással indultam neki. Hátha ott, mögöttük pillantom meg a régóta látni kívánt bazaltsípokat. Figyelnem kellett, a “lábam elé néztem”, mint óvatos és kezdő túrázó, amikor olyan érzésem támadt, hogy figyelnek. Megemelkedett a gyomrom. Furcsa érzésem támadt. Félek? Mitől? Nem vagyok egyedül. Ekkor felnéztem. Az üdezöld falombok barátságosan integettek a magasból, a szikrázó nap megvilágította a csúcsokat, de a szurdokba nem tudott behatolni. És egyszerre csak balra, mellettem, a titokzatos megvilágításban ott magasodtak gyermekkori meséim megtestesült kőóriásai, a bazaltoszlopok. Figyelnek. Az egyiknek szeme is van! Vajon milyen titkokat rejtenek? Bárcsak mesélni tudnának! Mozdulatlanul néztük egymást egy darabig, a bazaltorgonák és én, mire megérkezett túratársam és elindultunk a hegycsúcs felé. Fentről gyönyörű panoráma tárult elénk. A reggeli napfényben ott tündököltek előttünk a Tapolcai-medence tanúhegyei, távolban a sümegi várorom, a piros tetős pincékkel díszített domboldalak, völgyek és nem utolsó sorban a csillogó Balaton.
 
Visszafelé bevilágította a napfény az előbb még sötét szurdokot, és a “félelmetes” bazaltorgonák ezúttal már régi ismerősként köszöntöttek.
 
Jóleső fáradtsággal néztem fel újra a hegycsúcsra.
Érdemes volt korán kelni ezen a reggelen!
 

 

komment

Címkék: élmények szülőföld útközben

süti beállítások módosítása