Esik, reménytelenül esik... Kíváncsi túristák kandikálnak ki az esernyők alól. Itt állok én is, megkövülten, tekintetem a monumentális épületen. Ámulok, nem számít a locsogó eső, csak a bámulat... A három kapu, a hatalmas méretek, az egyszerű pompa meghatottságot és alázatot parancsol. Ember alkotta, építészeti csoda. Állok mozdulatlanul, érzem emberi kicsinységem és egy könnycsepp gördül végig arcomon.
