Olykor a bíbor alkonyatban Elnehezedik a szivem - Felnézek a nagy, csuda égre, És látást látok, úgy hiszem.
Boldogtalan fantáziámnak Úgy rémlik, a felhők felett Azért a csönd: meghalt az Isten, És ravatalra tétetett.
Fejénél roppant arany lángok, Antares s Orion ragyog,…
Tóth Árpád: Tetemrehívás
2013.03.29. 16:14 _Zsó_
Címkék: tóth árpád versek
Tóth Árpád: Esti sugárkoszorú
2011.10.15. 10:07 _Zsó_
Előttünk már hamvassá vált az út,És árnyak teste zuhant át a parkon,De még finom, halk sugárkoszorútFont hajad sötét lombjába az alkony:Halvány, szelíd és komoly ragyogást,Mely már alig volt fények földi mása,S félig illattá s csenddé szűrte átA dolgok esti…
Címkék: tóth árpád versek
