"Váljanak tőlünk a szavak, mint szilvából a szilvamag..."
HTML
Zsó meséi
"Kell valaki, vagy valami,
akinek el kell mondani.
Legyen tenger, puszta sziget,
vagy emberszív, amely süket,
legyen fa, amely lombtalan,
s mindenétől kifosztva van,
legyen fűszál, vagy kis bogár,
amely eltaposásra vár,
legyen csillag, vagy messze űr,
melyben a lélek elmerül,
kell valaki, vagy valami,
akinek el kell mondani,
váljanak tőlünk a szavak,
mint szilvából a szilvamag." Falu Tamás
Reményik Sándor: Redők egy arcon
Egy arc: a lélek sötét szántóföldje, Bele barázdák, hosszú árkok törve. Ez itt a szenvedélyek árka, A józanság nyomukbataposott: Lávanyomok, hidegre járva. Ez itt a könnyek száraz, aszott medre, Itt zajlottak az égő, sós habok,…
Kellemes, meleg, nyárutó este van. Az erkélyen ülve kortyolgatom pohár boromat, a savanykás, száraz nedűt, ami emlékek sorát idézi fel bennem…. Édesapám bortermelői múltja az egyetlen tőkén termett, hektónyi mennyiségű musttal kezdődött. Juhfarkúnak…
Èdes, mint a méz, tüzes, mint a lángtiszta, mint a forrás vize,dalfakasztó, friss és üde, Mint a mező, illatos, Mint a szőlő, zamatos, Nem fáj tőle senki…
" …Kőcsipkés ódon várfalakból A lélek lángja fellobog, Ès zúgják tornyos templomok Az Úr dicséretét. Új ezredév vár, ám harcát ne féld: Zengd, hittel zengd vélünk a Hűség énekét.” …
Nyáron ne járj az erdőn. Őszre várj,mikor fel nem verik turista-szók,arany ruhába öltözik a tájs a magasból megjő a halk pirók. Szél jár feletted, hosszú sóhajú,bágyadt sugár becézi vén szived,s a bronz erdő, a Tizian-hajú,füledbe súgja: Most vagyok…