HTML

Zsó meséi

"Kell valaki, vagy valami,
akinek el kell mondani.
Legyen tenger, puszta sziget,
vagy emberszív, amely süket,
legyen fa, amely lombtalan,
s mindenétől kifosztva van,
legyen fűszál, vagy kis bogár,
amely eltaposásra vár,
legyen csillag, vagy messze űr,
melyben a lélek elmerül,
kell valaki, vagy valami,
akinek el kell mondani,
váljanak tőlünk a szavak,
mint szilvából a szilvamag."
Falu Tamás

Elérhetőség

zsomesei (kukac) hotmail (pont) com

Böjte Csaba: Kilenc diófa

2012.11.01. 07:38 _Zsó_

Egy idős néni áll a tavaszi zimankóban az út szélén, fején karton kendő, kezében egy kisebb zsák és szelíden integet. Megálltam, felvettem a nénit, és elkezdünk társalogni. Hamar kiderül, hogy dióbelet visz a szentgyörgyi piacra. Kérdés nélkül elkezd mesélni:Gyerekkoromban…

komment

Címkék: szülőföld

Reményik Sándor: Magányos cipruság (részlet)

2012.10.31. 23:54 _Zsó_

Tisza István ravatalára  (1918 Mindszentek estéjén )   Míg éltél, értünk drága két karod Munkált erőd felett, S a halál, mikor szíven ragadott, Szóltál: Ez így kellett. Néztél merőn, Kálvin kemény magyarja, A puskacsőbe: ahogy Isten akarja. Egy szörnyű…

komment

Címkék: reményik sándor versek

süti beállítások módosítása