HTML

Zsó meséi

"Kell valaki, vagy valami,
akinek el kell mondani.
Legyen tenger, puszta sziget,
vagy emberszív, amely süket,
legyen fa, amely lombtalan,
s mindenétől kifosztva van,
legyen fűszál, vagy kis bogár,
amely eltaposásra vár,
legyen csillag, vagy messze űr,
melyben a lélek elmerül,
kell valaki, vagy valami,
akinek el kell mondani,
váljanak tőlünk a szavak,
mint szilvából a szilvamag."
Falu Tamás

Elérhetőség

zsomesei (kukac) hotmail (pont) com

Naptár

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

...mert nem lehet félelemben élni

2017.12.12. 17:35 _Zsó_

 

blog_19.jpg

 

Jó éjszakát... nézett rám a szomszédos ágy lakója.  Széttárta karját, mosolygott és pár perc múlva egyenletes lélegzete belevegyült a többi alvóéba.  A kimerültség ellenére sem jött álom a szememre, hát  szemlélődtem.  A váróteremben 900 rögtönzött ágy, párna, takaró... azoknak, akiknek se taxi, se szálloda nem jutott, vagy inkabb csak maradtak egy helyben.  Színek, szagok, illatok... Ahányan vagyunk, annyi félék, de minden itt vagyunk a bajban, és remenykedünk, hogy az idő megjavul és megérkezünk. ... De addig is tenni kell, hasznosnak lenni, segíteni...   Igy beszéltem perfekt jóakarattal spanyolul, portugálul, ki tudja milyen nyelveken még... fodítottam, telefonáltam. Talán az sem véletlen, hogy ma itt voltam,  mert most is növekedtem.  Azt is megtanultam, hányadszor már, hogy nem lehet félelemben élni.  Leoldottam hát a sálat a táskámról és csak magam mellé tettem.  Nem viszik el.  ... és elnyomott engem is az álom... jó éjt... aludni kell... pár óra... és  holnap talán én is megérkezem.