HTML

Zsó meséi

"Kell valaki, vagy valami,
akinek el kell mondani.
Legyen tenger, puszta sziget,
vagy emberszív, amely süket,
legyen fa, amely lombtalan,
s mindenétől kifosztva van,
legyen fűszál, vagy kis bogár,
amely eltaposásra vár,
legyen csillag, vagy messze űr,
melyben a lélek elmerül,
kell valaki, vagy valami,
akinek el kell mondani,
váljanak tőlünk a szavak,
mint szilvából a szilvamag."
Falu Tamás

Elérhetőség

zsomesei (kukac) hotmail (pont) com

Naptár

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

Kíváncsi

2009.01.20. 06:37 _Zsó_

Ez az olajkép is Szklenár András alkotása, akárcsak a Lányok sorozat, és ezt a képet is nagyon szeretem.

Sosem gondoltam, hogy egy lóportré lesz az egyik kedvenc festményem, mígnem egy kora nyári napon megláttam Kíváncsit. A festék még meg sem száradt rajta, amikor első pillantásra azt kívántam, hogy de jó lenne, ha az én lakásom dísze lehetne. Társával, Gőgössel együtt vártak a látogatókra. 
  
A festmények barna-arany-sárga színei ragyogtak a nyári napsütésben. Mindegyik kép tetszett, de Kívácsinak bársonyos, barna szeme, fürkésző tekintete ragadott meg jobban. Azóta is ritkán megyek el anélkül előtte, hogy meg ne csodáljam. Kutatva néz bele a világba, ahogy a restaurátor keze alól kibukkan okos feje. Azt gondolná az ember, mindjárt életre kel. Az uralkodó meleg színek és a szelíd tekintet tökéletes harmóniájától megnyugtató, kellemes érzés jár át. 
 
A bennünket körülvevő tárgyak, a festmények is, valamilyen módon részesei lesznek életünknek.  Hatnak ránk színükkel, formájukkal, mondanivalójukkal, befolyással vannak érzéseinkre, hangulatunkra.  Ez az érdekes és gyönyörű festmény lakásom és életem egyik kedves színfoltja lett.

Címkék: művészet kedvencek