HTML

Zsó meséi

"Kell valaki, vagy valami,
akinek el kell mondani.
Legyen tenger, puszta sziget,
vagy emberszív, amely süket,
legyen fa, amely lombtalan,
s mindenétől kifosztva van,
legyen fűszál, vagy kis bogár,
amely eltaposásra vár,
legyen csillag, vagy messze űr,
melyben a lélek elmerül,
kell valaki, vagy valami,
akinek el kell mondani,
váljanak tőlünk a szavak,
mint szilvából a szilvamag."
Falu Tamás

Elérhetőség

zsomesei (kukac) hotmail (pont) com

Naptár

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

Mesélő kövek

2008.10.08. 07:20 _Zsó_

Napsütéses, kora őszi délután érkeztünk meg a Yosemite Nemzeti Park bejáratához. Kanyargós, hegyi utakon araszoltunk, meg-megállva egy-egy pihenőnél, hogy megcsodáljuk a lélegzetelállító kilátást.

Először a turisták által legszívesebben látogatott helyre, a Yosemite Völgybe mentünk. Ez, a csaknem merőleges sziklafalakkal határolt völgy mindössze másfél km széles és tíz km hosszú. A komor, óriás sziklaormok közül legnagyobb a Half Dome (Félkupola), ami egy kettévágott félgömbhöz hasonlít és ami egyben a Yosemite szimbóluma is. Számos vízesése közül nekem a Bridal Vail (Menyasszonyi fátyol) tetszett legjobban.

Egy kevésbé ismert, de káprázatos kilátással bővelkedő hegyi úton folytattuk a kirándulást. Világosszürke, kékes sziklatömbök között vitt a szerpentinekkel tele út. Több helyen láttunk hegymászókat és magunk is kedvet kaptunk néhány jobban megközelíthető magaslat megmászásához. A csúcsról elénk táruló kilátás kárpótolt a sziklatúra nehézségeiért. Lenéztem az alattam levő kőrengetegre, a távoli hegyormokra, a sziklarepedésekben is életet találó fákra, bokrokra és gyönyörködtem. A több millió évvel ezelőtti gleccserek által fényesre csiszolt kövekről, a hordalékként szállított hatalmas sziklatömbökről, úgy éreztem, a geológiai történelem néz vissza rám.

Testvéremékkel és családommal 16 évvel ezelőtt jártam ebben a parkban. Milyen sok az a 16 év egy ember életében. Mennyi változás történt azóta! Lábam alatt pedig itt van ez a több millió éves kőrengeteg. De ez sem örök. Egyszer ezek a kövek is elporladnak, mint ahogy az egykor még hatalmas, mindent elsöprő gleccser is eltűnt. Lesz helyette valami más és lehet, hogy az is szép lesz… 
 
A Yosemite parkban gyakran változik a táj. Más képet mutat a völgykatlan, más a kilátás a hegycsúcsokról, más a vízesésektől, és vannak útszakaszok, ahol csak “égig érő” vörösfenyőket látunk. Mindegyik táj más, mégis jellegzetes, páratlan és lebilincselő. 

 

Címkék: élmények útközben